Hernád-völgy környéki történelmi látnivalók
A Hernád-völgy és közvetlen környezete a természeti kincseken és csodás tájakon kívül is bőven rejt látnivalókat.
A történelmi büszkeségre okot adó, nagyszerű állapotban megőrzött középkori templomok, a reformáció megannyi épített vagy akár nyomtatott emléke, a völgyre néző, pazar panorámával rendelkező Boldogkő Vára és a Regéci Vár, a modern kori műemlékek - a gibárti vízerőmű és a felsődobszai erőmű - mind érdemes arra, hogy feltegyük hétvégi kirándulásaink térképére!
Abaújvári református templom
A XIV. századi templom gótikus jegyeit a XV. században kapta, de hasonlóan sok más középkori templomhoz az évszázadok mind-mind hozzáadták a maguk sajátosságait az abaújvári református templom épületéhez. Az XVIII. században erődfalat kapott, a XIX. században neogótikus tornyot. Az eredeti, XIV. századi falfestményeket 1912-ben, majd később 1966-ban találták meg.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
A templom mindmáig rejthet még régészeti jelentőségű leleteket: az Abaújvár települést egykor birtokló Perényi család országos jelentőségű tagja volt Perényi Péter országbíró, akinek sírkövére csak 2008-ban bukkantak rá itt a régészek.
Vizsolyi Biblia
A második tatárjárás során 1285-ben Vizsoly mellett mért döntő vereséget a tatárokra Baksa Simonfia György vitéz. Vizsoly kis település, azonban kulturális hatása hatalmas: 1588-ban a földesúr, Rákóczi Zsigmond az egyik legnagyobb magyar nyomdát építtette meg a településen, és itt készült el az első teljes nyomtatott magyar nyelvű Biblia. A Bibliát Göncön fordította Károli Gáspár, onnan hordták a kéziratokat Vizsolyba nyomtatni. A Vizsolyi- vagy más néven Károlyi-Bibliákból (Károli-Bibliákból) mintegy 7-800 darab készülhetett, 53 a mai napig fellelhető szerte a világon. Természetesen egy eredeti példány megtalálható a község református templomában és a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontban, amit önmagában is megéri meglátogatni.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
A kiállított nyomdagép ugyan nem az eredeti, de azon akár saját magunk is nyomtathatunk egy lapot a Bibliából.
Gönci "Huszita-ház"
Gönc nevezetessége - a pálinkán túl - az az erődszerű lakóépület, amely a Gönci-patakkal párhuzamosan futó út mentén áll. A helyi hagyomány szerint a husziták (a Csehországból Husz János vértanúhalála után indult vallási mozgalom, amely a reformáció előfutára volt) építették és lakták a házat, bár nincsenek erre vonatkozó hiteles források.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
A ház berendezése tájházént és múzeumként üzemel, berendezése a XIX. század végi, mezővárosi paraszt-polgári életmód emlékeit tárja elénk.
Boldogkő Vára
Kissé eltávolodva a Hernádtól, a Tekeres-patak partján találjuk Boldogkőváralját és a festői szépségű Boldogkő Várát. A táj fölé magasodó vár a túrázóknak gyönyörű kilátást kínál egyik oldaláról a Hernád-völgyére, a másik oldaláról pedig a Zemplén vonulataira.
A tatárjárás után kezdték építeni, rendeltetése elsősorban az észak felé haladó fontos hadi- és kereskedelmi út biztosítása volt. A várat többször ostromolták császári seregek, de elfoglalni nem tudták. 1678-ban Thököly hajdúi uralták, II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult falai között, de a szabadságharc idején a várnak már nem volt katonai jelentősége. A XVIII. században, egyes bástyák és tornyok kivételével, a vár nagyobb része romba dőlt, de már a XIX. században építkezések kezdődtek a várromon.
A tatárjárás után kezdték építeni, rendeltetése elsősorban az észak felé haladó fontos hadi- és kereskedelmi út biztosítása volt. A várat többször ostromolták császári seregek, de elfoglalni nem tudták. 1678-ban Thököly hajdúi uralták, II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult falai között, de a szabadságharc idején a várnak már nem volt katonai jelentősége. A XVIII. században, egyes bástyák és tornyok kivételével, a vár nagyobb része romba dőlt, de már a XIX. században építkezések kezdődtek a várromon.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
Áprilistól október végéig hétvégente garantált programokkal: lovagi bemutatókkal, jelmezes tárlatvezetésekkel és interaktív, középkori fegyvertapogatóval szórakoztatják a várba látogatókat. Az állandó programok és kiállítások mellet a vár egyéb rendezvényeknek is otthont ad. Falairól csodálatos kilátás nyílik a látnivalókban gazdag környezetre és a Hernád-völgyére.
Regéci vár
A Hernád-völgyből még éppen látni a Zemplén első vonulatain álló, az egykori kereskedelmi utat védő másik várat, Regéc várát. A későbbi II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveit. A felújítás első lépéseként 329 évvel a vár lerombolása után, 2015-ben újjáépült az Öregtorony, és azóta a helyreállított palotaszárnyat is átadták.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
A vár palotaszárnyában kapott helyet a "Főúri pompa a várfalak között" című élményalapú kiállítás, valamint az Öregtoronyban a kőtáron kívül multimédiás eszközökkel kiegészített bemutató is található, mindezek együtt teszik teljessé a látogatói élményt a várudvaron tartott tematikus programsorozatokkal és lovagi tornákkal.
Gibárti törpe vízerőmű
A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermében két darab, egyenként 250 kW teljesítményű generátor működött egészen a 2020-as felújításig.
HERNÁD-VÖLGYI TIPP:
Magyarország legrégebbi törpe vízerőműve, amely 2020-as felújításáig eredeti gépeivel működött. A kiszerelt elemek megtekinthetők a nagyközönség számára az erőmű belterületén és a település központi részén. Látogatásának feltételeiről Gibárt község weboldalán tájékozódhat.
Oszd meg!
Hernád-völgy
Navigáció
